Nehézfém méregtelenítés

Nehézfém méregtelenítés protokoll

A nehézfém mérgezés oldalon részletesen leírtam, hogy miért fontos a nehézfém méregtelenítés. Ezen az oldalon megtalálod, hogy hogyan kell a nehézfém méregtelenítést elvégezni.

Nehézfém méregtelenítés első lépése

A nehézfém méregtelenítés első lépése az amalgám tömések szakaszos cseréje. Azért szakaszosan történik, mert a krónikus amalgám terhelés egy krónikus mérgezéses állapot, és a méreganyag drasztikus eltávolítása ugyanolyan megvonási tüneteket okozhat, mint az alkohol, a nikotin, a drog megvonása a leszoktatási folyamatoknál. A kialakuló tünetegyüttest toxikus dekompenzációnak nevezzük és tünetei lehetnek pl. émelygés, hányinger, emésztési zavarok, haspuffadás, idegesség, a bőr foltszerű kipirosodása, szédülés, vérnyomás-ingadozás, candida albicans túlszaporodása. Ezért 2-3 hetente 1-2 amalgámtömés cseréje a javasolt. A következőkben idézetet látsz az amalgám káros hatásairól:

A fő gondot a fogászatban alkalmazott fémek jelentik, melyek közül vitathatatlanul első helyen áll az amalgám. Ezt a fémötvözetet először 1820-ban francia fogorvosok használták szuvas fogak tömésére. A módszer csakhamar széles körben elterjedt: az amalgám ugyanis olcsó, tartós, és könnyű vele dolgozni. Igaz, sokan kezdettől fogva kritikusan viszonyultak hozzá. Az amalgám ugyanis 50 százalékban folyékony higanyból áll, amelyhez porított ezüstöt, rezet és ónt kevernek – a higany pedig a legmérgezőbb nem radioaktív anyag, amelyet ismerünk.

Németországban már az 1920-as években heves vita folyt az amalgám jelentette potenciális veszélyekről. A vitatott fogtömő anyag elkötelezett ellenzői között volt a híres toxikológus, Louis Lewin, valamint prof. Alfred Stock vegyész, a berlini Vilmos Császár Intézet igazgatója is.

„Semmi kétségem sincs felőle – írta Stock akkoriban –, hogy sok panasz hátterében az amalgámtömésekből kiszivárgó higany áll, amely igen kis mennyiségben, de folyamatosan oldódik ki a tömésekből. Az orvosoknak komolyabban kellene venniük ezt a tényt. A panaszok között említendő a levertség, a szédülés, a rossz memória, a fejfájás, a szájüregi gyulladások, a hasmenés, az étvágytalanság, az idült nátha és a felső légúti hurutok.”

Ennek ellenére az amalgám hívei kerekedtek felül, és egészen a 80-as évekig többé-kevésbé tartotta magát az amalgám elfogadottsága. Csak ekkor újult ki ismét a vita. A természetes és holisztikus gyógyítás iránti érdeklődés mellett az új kutatási eredmények is minden bizonnyal szerepet játszottak a folyamatban.

Mit mond a mai tudomány?

A kísérletek tanúsága szerint a higanykoncentráció szignifikánsan függ az amalgámtömések számától. A holttesteken végzett vizsgálatok tízszeres mértékben emelkedett higanykoncentrációt mutattak a vesékben, a pajzsmirigyben, a májban és az agyvelőben. Ezenkívül azt is megállapították, hogy az amalgámtöméseket viselőknél emelkedett az öngyilkosságra való hajlam is. További vizsgálatok eredménye szerint a tömésekből kioldódó higany a testben más anyagokhoz kötődik, így fokozódik mérgező hatása. Állatkísérletekben emberszabású majmoknak – ezek génjei és fehérjéi 98 százalékban megegyeznek az emberéivel – radioaktív módszerrel jelölt amalgámmal tömték be a fogaikat. Rövid időn belül kimutatható volt a radioaktív higany a veséjükben, agyukban, gerincvelőjükben és hormonmirigyeikben, és ott is maradt. Végül az amalgám védelmezői is kénytelenek voltak elismerni, hogy az amalgámot viselők vérében és vizeletében a higany jóval nagyobb mennyiségben van jelen, mint azoknál az embereknél, akiknek nincs amalgám a szájukban. Ugyanakkor továbbra is makacsul kitartottak abbeli álláspontjuk mellett, miszerint „eddig semmilyen egészségkárosodást nem lehetett igazolni az amalgámmal kapcsolatban”. Az orvosok és páciensek által hangoztatott, ennek ellentmondó véleményeket pedig nemes egyszerűséggel a szőnyeg alá seperték.

Csak „a rendkívül ritka amalgámallergia” létezését fogadják el, bár elismerik: „Az amalgámtömésekből felszabaduló higany kétségtelenül felszívódik, és hozzájárul a szervezet higanyterheléséhez.”

Amikor a fogorvosi praxisba az amalgám alapanyagát szállítják, a csomagoláson halálfejes szimbólum látható. Ha az alapanyagból vagy a bekevert ötvözetből megmarad bizonyos mennyiség, a maradék veszélyes hulladéknak számít, amellyel akként is kell eljárni. Furcsa: mintha ez az anyag a páciens szájába kerülve mágikus módon elveszítené veszélyességét és ártalmatlanná válna. Vagy talán a páciens szájürege a betegbiztosítók által szubvencionált veszélyeshulladék-lerakónak számít?

Az Erlangeni Egyetemen amalgámtömést viselő páciensek nyálát vizsgálták, és literenként 4,9 mikrogramm higanyt találtak benne. Tíz percig tartó rágógumirágás után ez az érték megközelítette a 200 mikrogramm/litert. Ha itt figyelembe vesszük az ivóvízre vonatkozó jogszabályokat, amely literenként legfeljebb egy mikrogramm higanyt engedélyez, akkor az amalgámtömést viselőknek meg kellene tiltani a nyál lenyelését.

forrás: http://www.szimpatika.hu/

Mivel a higanyterhelés se 1-2 hét alatt alakult ki, ezért annak eltávolítása se történhet 1-2 hét alatt. Ha valakinek átlagos mennyiségű (4-6) amalgám tömése van, akkor a tömések eltávolítása után átlagosan 3-7 hónap alatt szabadulhat meg a szervezetében felhalmozódott higanytól.

A nehézfém méregtelenítés során használatos szereket három fő csoportba osztjuk:

1. Vitaminok és ásványi anyagok

2. Homeopátiás szerek

–           monokomponensű szerek az amalgám tömés komponenseinek megfelelően (gyógyszerképi hasonlóság alapján) Ezek alkati szerek, ezért homeopatás orvos határozza meg, hogy mit kell alkalmazni!

–           komplex szerek

–           nosodák (károsodott, betegséget okozó ágensekből készítik, a homeopátiás hígítási, dinamizálási szabályok szerint.)

3. Kelátkötők

A nehézfém méregtelenítés érdekében szükség van olyan eljárásokra, ami a méregtelenítő folyamatokat szolgálja: kolon hidroterápia, beöntés, böjt, fizikoterápiás eljárások (szauna, masszázs, sófürdő), akupunktúra, kineziológia, biorezonancia terápia, gyógyteák, diéta stb

1. Vitaminok és ásványi anyagok:

Nehézfém méregtelenítés során érdemes vitamin- és ásványi anyag-készítményeket szedni, melyeket étkezés előtt, alatt és után is bevehetjük. Ha csak naponta egyszeri az előírás, azt legjobb reggel 7 és 9 óra között megtenni, a hatásosabb felszívódás miatt.

Az egyéb táplálék-kiegészítőket is – kivéve, ha más az előírás – reggel célszerű bevenni.

Az alkalmazott vitaminok, ásványi anyagok és egyéb táplálékkiegészítők tekintetében érdemes kikérni szakorvos véleményét.

2. Homeopátia:

A nehézfém méregtelenítés hatékonyságát a homeopátiás készítmények nagyban erősítik. Fontos szabályok vannak az alkalmazásuk tekintetében, mert a felszívódást befolyásolhatják különböző ételek és italok. A homeopátiás gyógyszerek beszedése előtt és után 20 percig tilos az étel-, italfogyasztás, a kezelés teljes ideje alatt kerülendők a mentolos készítmények: fogkrém, szájízesítő, rágógumi, a mentatea (a mentol, a homeopátiás gyógyszerek felszívódását akadályozza, kaphatók mentolmentes és kifejezetten homeopátiás összetételű fogkrémek).

5 golyót helyezzünk a nyelv alá, onnan szívódik fel 2-3 perc alatt, (az üvegből kiszóródott szemeket ne helyezzük vissza, dobjuk ki, ugyanis a gömb felületén lévő hatóanyag szennyeződhet). A golyók édesek, kisgyerektől tartsuk távol!

Cseppek: közvetlenül a nyelv alá kell cseppenteni 2-3 cseppet, 5-20 cseppet szénsavmentes ásványvízbe, szűrt vízbe, forralt vízbe az előírás szerint (gyümölcslé, tea, csapvíz, üdítőital, tej, alkohol tartalmú ital e célra nem használható).

Az oldatok alkoholt tartalmaznak, ezért közvetlenül a szájba cseppentve enyhe, égető érzést okoznak.

Fémedényből ne fogyasszunk homeopátiás oldatot, keverésre ne használjunk fém kanalat!

Napi többszöri szedésnél, mindig étkezés előtt legalább 20 perccel, ha napi egyszeri az előírás, azt célszerű közvetlenül a lefekvés előtt bevenni. A homeopátiás gyógyszerek mellékhatás mentesek, de egyes váratlan tünetek megjelenése a méregtelenítés folyamatának velejárója: émelygés, szédülés, kipirultság, izgatottság, gyakori széklet, sötét vizelet, bőrkiütések stb. Ezek csak átmeneti jellegűek, és a méregtelenítés előrehaladásával fokozatosan megszűnnek.

A nehézfém méregtelenítés homeopátiás szerei a következők:

• Monokomponensű szerek gyógyszerképi hasonlóság alapján, illetve az amalgámtömés összetevőinek megfelelően: Mercurius solubilis, Mercurius corrosivus, Argentum nitricum, Argentum metallicum, Zincum metallicum, Cuprum metallicum, stannum metallicum

Egyszerre maximum két szert alkalmazzunk heti 2 alkalommal(D4-D12vagy C4-C12 potenciálban ) Ahogy feljebb említettem, ezek alkati szerek, ezért homeopátiás orvos egyénileg határozza meg, hogy melyiket kell alkalmazni.!

• Komplex szerek: Elsősorban a kiválasztó szervek funkcióját elősegítendően alkalmazzuk őket.

PHÖNIX rotációs nehézfém méregtelenítés:

Adagolás felnőtteknél:

1.-2.-3. nap: Phönohepan 3×20-40 csepp + Lymphophön 3×10-20 csepp
4.-5.-6. nap: Solidago       3×20-40 csepp + Lymphophön 3×10-20 csepp
7.-8.-9. nap: Antitox           3×10-20 csepp + Lymphophön 3×10-20 csepp

Adagolás felnőtteknél:

A PHÖNIX rotációs nehézfém méregtelenítés időtartama 45 nap, vagyis a fent említett 9 napos ciklust ötször folyamatosan megismételjük!!!

Adagolásnál figyelni kell a testalkatot

– Vékony testalkatú és érzékeny lelkületű egyének esetén
máj és veseszerből 3 x 20 cseppet adagolunk.

– Az erősebb testalkatúaknál
máj és veseszerből 3 x 40 cseppet adhatunk.

Aranyszabály, hogy amit a máj és veseszerből adagoltunk annak felét adjuk az ANTITOX-ból vagyis a bőrszerből.

A terápia során elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele.

Nagy a jelentősége annak, hogy az egész terápia alatt elegendő folyadékot, gyógyvizet igyunk, ez pedig minimum 2,5- 3 liter naponta. Megeshet, hogy kevés folyadék fogyasztása során a salakanyagok és a méreganyagok miután feloldódtak, csak egy részük ürül csak ki a kiválasztó szerveken keresztül, a bennmaradó és feloldódott salak és méreganyagok rosszabbodást is okozhatnak. Tehát az elsődleges rosszabbodás oka a kevés folyadék bevitele lehet. A méregtelenítés során így az elegendő folyadék bevitelére nagyon fontos odafigyelni.

Gyakorlati tanács: vegyünk reggelente 2 liter szénsavmentes ásványvizet és csepegtessük bele az egész napi gyógyszermennyiséget, majd a nap folyamán fogyasszuk el.

A Phönix rotációs kúrát érdemes évente kétszer, tavasszal és ősszel elvégezni.

forrás: http://aranysarkanypatika.hu/homeopatia/13-phoenix-meregtelenito-kura

Amalgám tömés kivétele esetén:

• Nosodákközül a Silberamalgam nosoda használatos, részben isoterapeuticumként, részben tüneti képi hasonlóság alapján, részben, mint kötőszövetben lezajlott toxinok kiürítésére.

SILBERAMALGAM C30 vagy D30

adagolása a következő:

Minden amalgám kivétel után 1 órával, illetve 24 órával később 5-5 golyócska. Utána 4 héten át, heti egy alkalommal – este- 5 golyócskát elszopogatni.

Amennyiben valaki már korábban megszabadult az amalgám töméseitől, akkor három egymást követő este 5-5 golyócska, utána pedig 5-6 héten át heti 1 x (este) 5 golyó.

3. Kelátkötők:

A nehézfém méregtelenítés fontos eleme a kelátkötők alkalmazása, melyekre azért van szükség, mert a szervezetben felszabaduló nehézfémek segítség nélkül nem tudnak kikerülni a szervezetből, hanem ugyan úgy visszaépülnek, ezért szükség van a kelátkötőkre, amik magukhoz kötik a fémeket és ez által ténylegesen végbemegy a nehézfém méregtelenítés.

Természetes kelátkötők a nehézfém méregtelenítés érdekében:

• Huminsav (huminsavat tartalmazó készítmények: Huminiqum, huminsavas csoki)
• Koriander
• Zeolit
• Chlorella (zöldalga)
• hagyma (fokhagyma, vöröshagyma, medvehagyma) A hagymák fellazítják a depókban a higanyt, a fokhagyma a kén- és ciszteintartalmánál fogva a nehézfémek kiváló kelátképzője.
• Lapacho tea

Léteznek egyéb kelátkötő készítmények is, melyek segítik a nehézfém méregtelenítés folyamatát, mint például a DMSA, a DMPS, vagy a TTFD, de ezeket csak szigorú orvosi felügyelet mellett lehet alkalmazni, nehezen beszerezhetőek (többnyire Németországban vagy Ausztriában), van, amit csak receptere lehet megkapni és nagyon drágák.

Fontos a nehézfém méregtelenítés során a Na- és K-citrát alkalmazása, mivel ezek segítik a nehézfém-kelátok vesén át történő kiürülését.

Szerkesztő: Szabóné Plástyik Andrea