Higany

Sajnálatos tragédiák bizonyítják azt a tényt, hogy a higany súlyosan mérgező anyag. Ilyenek például a Minamata-öböl higanymérgezése (Japán 1956), az iraki gabonamérgezések (1956-1960-1972), a Nigériában, Pakisztánban, Szovjetunióban történt tömeges fertőzések. De vajon mindezek ellenére a hétköznapi életünkben számolunk azokkal a veszélyekkel, amelyek körülvesznek bennünket és szeretteinket és komolyan vesszük a higany jelenlétét?

A higany a következő módokon kerülhet szervezetünkbe (az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai):

  • a belélegzett levegővel, ivóvízzel, egyéb italokkal: napi 0,2 µg (mikrogramm);
  • halakkal, tengeri állatokkal: 2,3 µg (metil-higany);
  • egyéb élelmiszerekkel (permetezőanyagok, rovarirtó szerek): napi 0,3 µg (szervetlen higany);
  • fogtömésekből (amalgám): napi 3,8−21 µg (higanygőz/ionizált higany);
  • gyógyszerekből: például egyes vérnyomáscsökkentőkből;
  • oltóanyagokból: thiomersal formájában; pl. egyes hepatitisz-B, tetanusz és influenza elleni oltóanyagok (pl. Influvac, Inflexal, Fluarix, Mutagrip, újabban a Fluval P – a WHO adatai alapján)
  • festékek, elemek, fluoreszkáló villanykörték, arckrémek, gombaellenes szerek

A FAO és WHO Élelmiszer-adalékok Tudományos Közös Bizottsága egy átlagos 70 kg-os emberre számolva 112 µg metil-higany „elfogyasztását” engedélyezi hetente.

higany

A higany, vegyületei és hatásaik a szervezetre

A higany a környezetben elemi állapotban, szervetlen sók és ásványi anyagok formájában, és szerves módosulatokként — metil-higany, etil-higany, és fenil-higany sók — fordul elő. Megtalálható a légkörben, a szárazföldi és a vízi ökoszisztémákban is. A légkörben túlnyomórészt elemi állapotban, a talajban, a vizekben, az üledékekben, a növényekben és az állati szervezetekben szervetlen sók formájában, vagy szerves módosulatokként (elsősorban metil-higany) lelhető fel.

Elemi higany

Elemi állapotban csak nagyon ritkán fordul elő. Egyetlen fontos ásványa a cinnabarit (a higany érce). A cinnabarit oxidációjával (pörköléssel) könnyen kinyerhető a magas higanytartalom. A higany az egyetlen fém, mely szobahőmérsékleten cseppfolyós. A higany sok fémmel amalgámot képez, melyek összetételüktől függően folyékonyak, pépesek vagy szilárdak lehetnek. Az elemi higany nagyon illékony, így gőzei rövid idő alatt megtöltik a rendelkezésre álló teret. Mérgezést elsősorban gőzeinek belélegzése okozhat, de veszélyes lehet higanytartalmú hintőporok, festékek használata, vagy akár az amalgám fogtömésekből való higany kipárolgás is. A belélegzett gőz 80%-a a tüdőn keresztül belépve a vérkeringésbe a vörösvértestekhez kötődve szállítódik, miközben nagy része oxidálódik. Az oxidált forma képes felhalmozódni az agyban, májban és a vese kéregállományában. Nők esetében a terhesség alatt belélegzett higany gőz az anya szöveteiből a placentán át felhalmozódhat a magzat agyában, súlyos maradandó idegrendszeri károsodást és fejlődési rendellenességeket okozva, csecsemőkorban pedig az anyatej közvetítésével. A belélegzett elemi higany felezési ideje 20 év, leginkább vizelettel és széklettel, kisebb mértékben kilélegzéssel, vagy verejtékezéssel ürül ki a szervezetből. A higannyal nem szennyezett területeken az emberi szervezet számára a legfőbb „elemi higany beviteli forrást” az amalgám fogtömések jelentik. Ezek tömegének 50 %-a fémhigany, mely rágás közben „kipárolog” a tömőanyagból és belélegezve a tüdőbe jut, majd raktározódik a létfontosságú szervekben.

cinnabarit, higany

cinnabarit                forrás: www.geomania.hu

Szervetlen higany

A szervetlen higany különböző módon jut szervezetünkbe. Természetes folyamatok révén, vagy egyes higany-tartalmú gyógyszerek, hintőporok, fertőtlenítő szappanok, vagy a kalomel-tartalmú bőrápoló krémek használatakor. A szervetlen higanyvegyületeket a mai napig széles körben használják fejlődő országokban a bőrvilágosító szappanokban és krémekben, mivel a higany kationja blokkolja a melanin pigment termelődését a bőrben. A szervetlen forma elsősorban a széklettel ürül ki a szervezetből.

Szerves higany

A higany szerves vegyületei (metil-higany, etilhigany) is mérgezőek és veszélyesebbek az eleminél vagy annak szervetlen vegyületeinél, mivel könnyebben felszívódnak. A XX. század elején  gombaölő és sterilizáló tulajdonságaik miatt felhasználták a mezőgazdaságban. Sajnos nagyon sok balesettel, mérgezéssel és halálesettel járt.

Metil-higany

A tengerekben és édesvizekben jelenlévő néhány mikroorganizmus a természetes és emberi tevékenységhez kötött forrásokból származott szervetlen higanyt képesek metilálni, előállítva ezzel az élő szervezetekre nézve legtoxikusabb metil-higanyt. Ez az első lépése annak a bioakkumulációs folyamatsornak, melynek során a keletkezett metilezett módosulat képes beépülni a helyi ökoszisztémára jellemző tápláléklánc egyes szintjeit képviselő organizmusok szervezetébe, kezdve a planktonoktól a növényevőkön, húsevőkön át egészen a csúcsragadozókig (cápák, kardhalak, ragadozó halak, ragadozó tengeri emlősök, vagy édesvizekben pl. csuka sügér…stb). A fent említett folyamatok eredményeképp a csúcsragadozók szervezetében halmozódik fel legnagyobb mértékben a metil-higany. A metil-higany elsősorban a táplálékkal, főleg halak és haltartalmú élelmiszerek fogyasztása révén kerülhet szervezetünkbe. Az étkezés útján bekerülő higany 85 %- a halakból származik, és az ily módon felvett higany 90-100 %-a metil higany formájában van. Az „elfogyasztott” mennyiség mintegy 90-100 %-a felszívódik a bélrendszerből, bekerülve a véráramba eljut szinte minden fontos szervünkhöz. Metil-csoportja révén könnyedén áthatol a sejtmembránon, a vér-agy-gáton, fő raktározó szerve az agy. A szerves higany-vegyületek képesek a vörösvértestekbe bejutva a hemoglobin molekulához kötődni, ily módon bekerülhetnek a placenta vérkeringésébe is, majd felhalmozódhatnak a fejlődő magzat vérében és agyában, súlyos idegrendszeri károsodást, fejlődési rendellenességet okozva ezzel [Clarkson 1997]. Az agyban a metil-higany demetilálódik, szervetlen higany komponens lesz belőle, valószínűleg ez utóbbi a felelős az idegrendszeri károsodásokért. Az összes higany módosulat közül a metil-higanyt tekintik a legtoxikusabb formának, melynek oka a fent említett sajátságain kívül az a tény, hogy rendkívül hosszú idő alatt, elsősorban a széklettel ürül ki a szervezetből. Míg a felnőtt emberek idegrendszerét a metil-higany általában lokálisan támadja, például a neuronok egy része elpusztul (a pusztulás mértéke persze függ a mérgezés fokától), addig a gyermekek fejlődésben lévő agyában diffúz, nagy területre kiterjedő károsodást okoz. A metil-higany nagyfokú toxicitását elsősorban nagymértékű mozgékonyságának köszönheti, könnyen át tud jutni a bélnyálkahártyán és a sejtmembránon, felhalmozódni képes a sejtekben.

Etil-higany

Az etil-higany a már korábban említett tiomersal, vagy más néven mertiolát alkotórészeként kerülhet leginkább kapcsolatba az emberi és állati szervezetekkel. Ezen vegyületet, mint tartósító,- és antiszeptikus adalékanyagot, gyógyászati segédanyagot adnak hozzá bizonyos humán oltóanyagokhoz (pl.diphteria-pertussis-tetanus (DPT), hepatitis B, bizonyos b típusú Haemophilus influenzae vakcinák,…stb) és egyes állatgyógyászati termékekhez. Az etil-higany nagy dózisú mérgezés esetén hasonló a metil-higanyéhoz.

Mindazon tények ellenére, hogy a metil-higanynak egyre több káros, toxikus élettani hatása válik ismertté, nehéz felmérni, sőt megbecsülni is a higany-tartalmú élelmiszerek fogyasztásából eredő kockázatot. Az EU-nak még napjainkban sincs egységes tudományos állásfoglalása az élelmiszerek higanytartalmáról, arról a minimálisan elfogyasztott mennyiségről, ami már káros hatásokhoz vezethet. Mégis, a higany vegyületek nagymértékű toxicitása és a múltbeli balesetek miatt az Európai Bizottság törvényileg szabályozta az egyes élelmiszerekben megengedhető maximális higany koncentrációt.

forrás: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/249/1/szatura_zsuzsanna.pdf

Már a babák is mérgezettek lehetnek

A higany hipofízisben való elraktározódása miatt vannak nők, akik nem esnek teherbe, vagy korán elveszítik a magzatukat. Ha az ilyen magzatokat megvizsgálják, legfeljebb a génkárosodást, vagy a toxoplazmafertőzést vizsgálják rutinszerűen. Az ilyen magzati haláleseteknél a gyermek agyában magas higanykoncentrációt találnak. A magzat higanyszállítója az anya, akinek méhlepényén keresztül az anya vérében levő higany 40-60%-a átkerül a gyermek keringésébe, a születés után pedig még intenzívebb higanyszállítást biztosít az anyatej.

A szövetek és a raktárak higanyterheltségén nem segít azonban még az sem, ha a terhesség előtt az amalgámtöméseket eltávolítják a fogakból. A gyermek testének higanytartalma azután számtalan hátrányt jelenthet az egészségére és a fejlődésére.

  • Gyakori a lassabb növekedés
  • lassú a testsúlynövekedés
  • az immun aktivitás alacsony
  • és az idegszövet lassabban fejlődik.

Az ólom és a hiperaktivitás közötti kapcsolat már régóta ismert. Egy amerikai tanulmány azt mutatta, hogy minél magasabb a gyerek hajában az ólomkoncentráció, annál alacsonyabb volt a nem verbális IQ, vagyis az intelligencia kvóciens (mozaik-összerakás, hibás képek felismerése stb.).”

forrás: http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/immunology/allergy/?article_id=37964

VÁRANDÓS ÁLLAPOTBAN TILOS A NEHÉZFÉM MÉREGTELENÍTÉS!!!

A Higanymérgezés és a Candida

A mai kutatások azt támasztják alá, hogy a krónikus gombás fertőzések a higanymérgezések következtében alakulnak ki, különösen azok, amelyektől nagyon nehéz megszabadulni. A candida sejt elnyeli és megköti a higanyt és megakadályozza, hogy belépjen a véráramba. Mivel a higany természetes kiürülése nagyon hosszú folyamat, ezért a szervezetünk próbálja megkötni. Ehhez a gombákat hívja segítségül. Az immunrendszerünk inkább “megengedi” a candida termelődését, csak hogy megkösse a higanyt. Ez lehetővé teszi a sejtlégzést, viszont a candida gomba nagy mennyiségű tápanyagot von el a szervezettől és mérgező salakanyagok kibocsátásával számos új betegséget okoz.

Az autizmus és a higany

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya beismerte, hogy a higany autizmust okoz. Az eddig példa nélkül álló beismerés a most 9 éves Hannah Poling autista kislány esete kapcsán került napvilágra. A kislány és szülei kártérítést kapnak, de az összegről még nem döntöttek.

Amerikai hivatalos szervek arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermekkori védőoltások járultak hozzá a kislány és másik két sorstársa autista tüneteinek kialakulásához. Valószínűsítik, hogy az oltóanyagok higany alapú tartósítószere, a thiomersal idézte elő az autizmus megjelenését. Hannah ugyanis egészséges és normális fejlődést mutató gyermek volt 18 hónapos koráig, amikor is előírásszerűen orvoshoz vitték, hogy megkapja védőoltásait.higany, autizmus

Betegség az oltás után 48 órával

Összesen 9-féle betegség ellen kapott oltást, amelyek közül kettő thiomersalt tartalmazott. Az oltás után 48 órával Hannah megbetegedett, nem akart járni, és nem tudta végigaludni az éjszakát. Három hónap elteltével pedig az autizmus jelei mutatkoztak nála. Az egyesült államokbeli Oltáskárosultak Kompenzációs Osztálya (DVIC) által kiadott közlemény szerint az „oltások jelentősen súlyosbítottak egy alapvetően mitokondriális (genetikai eredetű) rendellenességet” és agyi rendellenességhez vezettek az „autizmus sprektrum zavar (ASD) jellegzetes tüneteivel”. Jóllehet a szövetségi tisztviselők továbbra is azt állítják, hogy nincs kapcsolat az autizmus és a vakcinák között, ez a közlemény másról tanúskodik. Az Amerikai Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztériuma (DHHS) megállapította, hogy Hannah családját megilleti a kompenzáció a Szövetségi Oltáskárosultak Alapjától. A kártérítés összegéről még nem döntöttek. Egyébként jelenleg 4900 autista eset van függőben a szövetségi „Oltási bíróságon”.

Higany az oltóanyagokban

thimerosal higanyDr. Mercola ismert amerikai orvos-szakíró úgy véli, szinte semmilyen kétely nem merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy a thiomersal, ez a 49,6%-ban etilhiganyt tartalmazó tartósítószer sok esetben játszott közre az autizmus kialakulásában. Jól megalapozott tény, hogy a higany az emberi szervezetben immunrendszerbeli, érzékelési, neurológiai, mozgás- és magatartásbeli funkciózavarokat okozhat – vagyis olyan elváltozásokat, amelyek mindegyike autizmusra vagy ahhoz hasonló tünetekre vall.

Emellett más összetevő is lehet az oltásokban, amely károsodást okoz. Donald W. Miller, Jr. kísérleteiben kimutatta, hogy a higany agyra gyakorolt hatását tekintve figyelembe kell venni egy további fontos tényezőt is, nevezetesen az összetett toxikusságot, ami azt jelenti, hogy a higany hatása más méreganyag jelenlétében erősödik. Patkányoknál kimutatta, hogy a higany kis dózisban 100-ból egy patkány pusztulását okozza. Alumínium hatására ugyanezt az eredményt kapta. Ám a két anyag kombinációja meglepő hatást mutat: az összes patkány pusztulását eredményezi. A higany, amely 1%-os halandóságot idéz elő, alumíniummal együtt már 100%-os halandósági rátát mutat. Az oltóanyagok pedig a higany mellett alumíniumot is tartalmaznak.

Miért nő az autisták száma?

Az USA-ban néhány évvel ezelőtt kivették a thiomersalt a legtöbb gyerekoltás vakcinájából. 2006-ban a hivatalos adatok elemzésével kimutatták, hogy az autizmus aránya növekedett a thiomersal adagok emelkedésével, ám csökkenni kezdett, amint a thiomersalt eltávolították. Ennek ellenére a Time magazin azt írta, hogy az autizmusban megbetegedettek száma továbbra is emelkedést mutat, holott a thiomersalt 2001-ben kivonták az oltóanyagokból.

Miből ered ez az ellentmondás? Valószínűleg abból, hogy 2002-ben az amerikai kormány ajánlani kezdte az influenza elleni védőoltásokat a 2 éves kor alatti gyermekeknek (és a mai napig ajánlja 18 éves korig). Az influenza elleni oltások nagy része pedig még mindig tartalmaz thiomersalt, így sok gyerek továbbra is ki van téve a higany veszélyeinek.

Mindenféleképpen változtatni kellene a gyermekkori oltások rendszerén. „Az is autizmust és ASD-t okozhat, ha a kisgyerekek, akiknek az idegrendszere még nem fejlődött ki teljesen, túl rövid időn belül túl sok oltást kapnak” – mondja dr. Miller. Egy másik szakértői vélemény (dr. Russell Blaylock) szintén megerősíti ezt a tényt: az összetett oltások időben egymáshoz közel történő beadása túlzott mértékben stimulálja az agy védekező rendszerét és a „vele járó károsodás” következtében agysejteket pusztít el.

(Forrás: U.S. Government Concedes That Mercury Causes Autism, Mercola.com, angolból fordította Mészáros Csilla)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.